A környezetvédelem és kultúra gyakran egy cipőben jár, főleg, ha kiemeljük az ismeretterjesztés szerepét, amihez a film talán az egyik legjobb eszköz. Ugyanezt gondolta a Undercurrents művészeti csoportosulás lelkes csapata is, akik 2009-ben egy ’60-as évekbeli aprócska lakókocsi átalakításával megalkották a világ legkisebb szolármoziját. A mobilmozi napelemei az elektromos autókban is használt lítium elemeket töltik fel, amik elegendő energiát biztosíthatnak akár 2 napra is, így nem feltétel az állandó napsütés (ami igencsak jól jöhet a ködös Albionban). A moziba 8 felnőtt és 12 gyermek fészkelheti be magát kényelmesen, hogy várja, mikor kezd el peregni a film. A legkisebb ökomozi hírneve persze jóval megelőzte gurulási sebességét és eljutott a The Times-ig és egyéb hírneves magazinokba is. Azonban hozzá kell tenni, hogy habár ő a legkisebb, nem ő volt az első, az ötlet már régebb óta megvalósult.
A jóval nagyobb Groovy Movie Picture House, a világ első napmozija, 1996-ban látta meg a napvilágot szintén Nagy-Britanniában (hogy miért pont ott és miért nem, mondjuk Spanyolországban, arról egy másik fáma szól). A jóval nagyobb kaliberű, akár 250 embert is bezsúfoló mozi a fenntarthatóság promóciója mellett elsősorban arra törekszik, hogy alternatív és underground filmeket, friss filmeseket és zenekarokat is támogasson. A mozi 100%-ban a nap energiájával működik és akkumulátorai akár 20 óráig is bírják szuflával, emellett a mozi csapata igyekszik a vetítések előtt előadásokat is tartani a zöld energiáról remélve, hogy a fiatalabb célközönség még alkalmasabb a fenntarthatóbb ötletek befogadására.
A brit példa alapján a szintén napos Hollandiában születik meg egy hasonló kezdeményezés Cosymo Solar Cinema néven, ami szintén fesztiválokon, szabad téren és egyenlőre Európa szegleteiben mindenfele mutatja be egyáltalán nem mainstream filmrepertoárját. Olyannyira Európa szerte, hogy kishazánkban Pécsett is naprakészek, mégpedig május 6 és 8 között, így ha valaki fel akar töltődni egy kis napenergiával, irány Európa kulturális fővárosa.
Persze a kérdés jogosan fogalmazódhat meg mindenkiben, hogy miért pont azok az országok aktívabbak a napenergia felhasználásában, ahol valójában alig van, vagy talán pont ezért. Ők jobban értékelik.
More on http://www.diverziti.hu/750/kornyezetvedelem-es-kreativitas/